Beceneve: Pillangókisasszony

Ahogy szerette edzője, Sárosi Imre is kikísérletezett minden újítást, figyelmesen és kritikusan követte a fejlődés útját, úgy jellemezte Székely Évát is a szinte tudományos felkészülés. Magyarországon az elsők között kezdett pillangózni, sőt a nők közt sokáig csak ő pillangózott. Akkor kapta a “pillangókisasszony” becenevet.

 

Nagyszerű pályafutása alakulásáról egyszer így vallott:

– Kislány koromban a nyarat Csillaghegyen töltöttem. Egyévesen ott lubickoltam a kismedencében, és hároméves koromban már tudtam úszni, anélkül hogy bárki is tanított volna. Edző kezébe csak akkor kerültem, amikor részt vettem egz KISOK-versenyen. Ott tűnt fel a mozgásom Sárosi mesternek. A 40 méteres versenyben elindultam, és 20 méternél lecsúszott a fejemről a sapkám. Másodpercekig csak azután kapkodtam, míg végre elcsíptem. A többiek után vetettem magam és – megnyertem a versenyt. Sárosi menten rohant a szüleimhez és engedélyt kért, hogy elvihessen a Fradiba. Így kezdődött…

Hamarosan sorra nyerte versenyeit, és 1941 júliusában tíz nap leforgása alatt a 14 éves kislány valamennyi magyar női mellúszó rekordot megjavította, de az augusztusi bajnoki versenyen – lévén zsidó – már nem engedték elindulni. Közel négy évig tartott a kényszerű versenyszünet, amelynek a végén már uszodalátogatási tilalom is sújtotta. A felszabadulás után állt edzésbe, 1945 augusztusában már bajnok lett és újra rekorder.

 

Egy év múlva, majd különösen 1947-ben a gyorsúszócsúcsokat is sorra döntögette. Főiskolai világbajnok lett Párizsban, s a monte-carlói Európa-bajnokságon is csak egy hajszállal kapott ki 200 m mellen a kor csillagától, a holland Van Vliettől. Olimpiai reménységként indult el az 1948-as londoni játékokon. A 200 méteres mellúszás döntőjében egyedül Székely Éva pillangózott, de két külföldi nagyság (Van Vliet és Lyons), valamint Novák Éva jobbnak bizonyult. A vasszorgalmú edzések és a kísérletezések időszaka következett. Már világcsúcsot javított 1951-ben, s 1952-ben.

 

Bizakodással, jogos reménykedéssekkel eltelve indult útnak Székely Éva is Helsinkibe. 200 mellen Novák Éva az előfutamban, Székely Éva a középfutamban javította meg az olimpiai csúcsot, és Killermann Klári is simán bajutott a döntőbe.
Hansen (dán), Gavris (szovjet), Killermann, Székely, Novák Éva (magyar), Gordon (angol), Eklund (svéd), Garritsen (holland) sorrendben állt rajthoz a 200m-es női mellúszás nyolc döntőse. Magyarországon három éve külön rendezték a sima mellúszó- és a pillangózóbajnokságot, az olimpián azonban még nem történt meg a szétválasztás.

Gordon indult legjobban, de Székely és Eklund hamar beérte. 50 méter után már Novák Éva vezetett egy hajszállal Gordon, Székely és Killermann előtt. A második hosszat azután jó iramban tette meg a két Éva, elhúztak a mezőnytől. Még mindig Novák vezetett egy ütemmel Székely előtt. A többiek már elvesztették győzelmi esélyüket. Izgalmas párharcot vívtak. Jól meg lehetett figyelni eltérő technikájukat.

Harmadik hosszban azt várták, hogy Székely “átkapcsol” a sima mellúszásra. Akkoriban még a férfi mellúszók is csak az első és utolsó hosszban pillangóztak, a két középsőben sima tempóban hasították a vizet. Csakhogy Székely nem változtatott, sőt, egyre frissebbnek látszott. 150 méternél már előbb érte a falat, mint Novák, pedig 170 méternél kezdett igazán hajrázni. Nagy tetszést ért el, ahogy a hajrában úszott, s méterről méterre növelte előnyét.

Tombolt a nézőtér, amikor az új olimpiai rekorddal Székely Éva elsőnek ért célba:  2:51.7
Novák Éva 2:54.4
Gordon 2:57.6
Killermann Klára: 2:57.6

 

Székely Éva 1953-ban folytatta győzelmeit itthon is, külföldön is. Világcsúcsot javított vegyesúszásban és segített világcsúcsot javítani a vegyesváltóban. Aztán kihagyott egy évet, 1954-ben született Andrea, a kislánya. Utána újra edzésbe állt. Már delfin lábütemmel úszott, amit szabályosnak fogadott el a nemzetközi szövetség, amely 1953-tól különválasztotta a mell- és pillangóúszást. 1955-ben ő nyerte el a világon a legjobb mellúszóeredményt, 200 m-en 2:52.4-et. Melbourne-ben megnyerte a mellúszás időfutamát, de a döntőben 2:54.8 perces idővel nem tudta befogni a remekől innduló 2:53.1-et úszó német Happét, és ezüstérmes lett.

 

A magyar olimpiai aranyérmek története (1896 – 1992) / Lukács László, Szepesi György

 

 

Be Sociable, Share!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *