Karády szőrmebundái

Huns2huns Karády Katalin Inotay FerencA német megszállás után, még április folyamán a Svábhegyi Karthauzi út 6. szám alatt, a 40-

es évek elején épült szállodasor (Mayestic, Éden, Hargita, Új Mayestic) első szállodájában

rendezkedett be a német Gestapo, a birodalmi kémelhárító és katonai rendőrség.

 

A Gestapo központ a Művész úti Karády villától kb. 5-10 perces gyaloglásnyira volt. Azt már

Bingert Jancsi bácsitól és Édesapánktól hallottuk, hogy a sárga csillagos embereket bántják

és üldözik ! Még azt is megjegyezték, hogy Katicának ebből baja származhat, mert egyes

házaiban ilyen menekülteket rejteget.

 

Később hallottuk, hogy Katicát is behurcolták a Mayestic hotelbe kihallgatásra. Sajnos

további részleteket nem tudok az ügyről, mert elhallgatták előttünk, gyerekek előtt.

 

Egy érdekes eset is történt velünk a Mártonhegyi úton ez idő tájt , az összes szomszédunk

sárga csillagot hordott a mellén. Ez annyira tetszett, hogy kértük anyánkat nekünk is varrjon

ilyen szép csillagot a ruhánkra. Nagyon megszidtak és kijelentették ilyet mi nem hordhatunk

és nem kaptunk magyarázatot , miért nem ? Ezt akkor még nem fogtuk fel !

 

Jóval később, már a nyár elmúltával, ismét szóba került Karády neve atyánk és Jancsi bácsi

beszélgetésében, amiből annyit tudtunk kihámozni, hogy Katica többet nem fog szerepelni,

mert valami baja van, valami miatt nem játszhat, sem filmben, sem pódiumokon.

 

Eközben egyre nyomasztóbb lett a háború, már folyamatosan bombázták Budapestet.

Esténként, ha szólt a sziréna, le kellett mennünk a pincénkbe, mert ezt neveztük ki

óvóhelynek.

 

  1. dec. 27.-én Mártonhegyi úti házunkat is elérte a háború szele, egy akna becsapódással,

melytől sok ablakunk betört.

 

A háborús rémségek átélése után 1945 márciusában, kifosztva a félig romos házban kezdtük

meg az „Új Csodálatos” demokratikus szocialista életet, amelytől Isten óvjon mindenkit.

 

*****

 

Visszatérve Katica általunk ismert életére, meg kell említenem, nagyon szerette a gyönyörű,

nemesprém bundákat és kiegészítőket. Keresztapám Tóth Jancsi bácsi ismert és kiváló szűcs

volt, akinek a Váci utca és Régi posta utca sarkán lévő (a mai Savoly kávéház helyén) híres

bunda szalonja „Tóth és Tsa. szőrmeszalon” néven kínálta a legjobb minőségű alaszkai és

szibériai szőrmékből, saját műhelyében készült bundákat. A műhely és varroda Rákospalotán

a Horthy Miklós út 82. ( ma XV. ker. Dózsa György út 82) alatt saját emeletes házában

üzemelt 12 tervező, szabó és varró személyzettel.

 

Természetesen Karády művésznő tőle vette gyönyörű , irigyelt bundáit és szőrme dolgait,

sőt kalapjai, a híres Karády kalapok is a Váci utcai kalapszalonban születtek, amelyikben

érdekeltsége volt Jancsi bácsinak. Úgy emlékszem 4, vagy 5 bundát készítetett a művésznő !

 

1945-ös „felszabadulásunk” után, miután Bingert Jancsi bácsi eltűnt, disszidált, vagy

meghalt ?, a lerobbant Hunnia filmgyárban a filmgyártás is szünetelt, Katica nem kapott

filmszerepet , ezért bárokban énekelt és 46-tól színházakban játszott.

 

Nagyon megviselte a háború és a megalázás, a Gestapo vallatásai és Újszászy eltűnése, ezért

felkereste édesapámat, aki az új Belügyminisztériumban a kivándorlók ügyeinek intézője

lett, hogy tudna-e segíteni visszakerülni a Filmgyárba, vagy esetleg lenne-e lehetősége

a kivándorlásra. Sajnos atyám csak egyet javasolt, maradjon és tud neki egy színházban

szerepet szerezni egy régről ismert színigazgatónál.

 

Mindeközben megindult a filmgyártás is és a 44-ben elkezdett „Forró Mezők” című filmben

ekkor folytatta főszereplői feladatát a félig romos Hunniában. A filmet elkészülte után

betiltották és Karádyt mint „persona non grata”-t, minden szerepléstől eltanácsolták.

 

Utolsó nagy színházi szerepében a Fővárosi Operett színházban a „Bál a Savolyban” című

Ábrahám Pál operettjében ő játszotta a női főszerepet „La Tangolitát”. Az előadás után

öltözőjében atyánknak panaszkodott mellőzöttségéről és rossz fogadtatásáról az új „elvtárs-

úri” közönség részéről.

 

Ezután többet nem találkoztunk a művésznővel, mert vidékre ment játszani, oda „száműzték”,

de ott is sok ellensége, lejáratója lett az „ÚJ MAGYAR TÁRSADALOM” részéről !

 

*****

 

Mindeközben keresztapám Jancsi bácsi és testvére, családjával együtt külföldre menekült,

egyrészt szőrme kereskedelmi múltja, másrészt Mindszenty hercegprímással való kapcsolata

miatt.

 

1948 őszén nyolcadmagával átment a

teherautóval, aminek ára 400 $. volt.

lehetőség, mert az osztrák határon nem

gépkocsijait , hiszen még akkor Ausztria

hadsereg osztozott a megszálláson.

 

Amikor 1951-ben Karády művésznő is elhagyta a megszállt országunkat, őt is az oroszok

vitték át Ausztriába, majd onnét már könnyen tovább jutott Svájcba. Ezt a történetet és a

400 $-os taksát egyik ismerősünk Szeleczky Zita férje Haltenberger Gyula mondta el a

későbbiekben a szabad világból megüzenve. Haltenbergernek köszönhetően Zita is így került

nyugatra, majd mindketten Délamerikába. Legalább is ezt a hírt kaptuk Gyulától egyik itthon

maradt barátja Hokky Guszti bácsi” ismertetésében.

 

Kedves Anett ! Egyelőre ennyit mesélek a Művésznő történetéről, KARÁDY KATICÁRÓL !

határon, mint később megtudtuk, orosz katonai

Akkoriban ez volt a legegyszerűbb disszidálási

ellenőrizték a megszálló „dicső” szovjet hadsereg

is megszállás alatt volt, de ott mind a négy győztes

 

Inotay Ferenc

 

és itt elolvashatják a Szexis KK… hamarosan… Április 9-től

 

Be Sociable, Share!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *