Túristvándi Vízimalom

Ki tudja, hogy hol van Túristvándi?

Mi, hogy kerültünk oda? Egyáltalán mit is kerestünk mi ott?

 

Nos, halászléfőző verseny volt (amiről majd később írunk), és mert itt még sose jártunk.

 

Egy nagyon jó szállást találtunk és a reggelitől kezdve a mákos laska vacsoráig minden ISTENI FINOM volt. (szállás: Somfa Vendégház, Ster Zoltánné, ster.z@freemail.hu, 4944 Túristvándi, Zrínyi út 39, Tel: 36 20 5142387, 36 44 721031, valamint isteni finom Som lekvárok is vannak).

 

Szóval mit is kell tudni Túristvándiról?

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, Szatmári részén, a Túr folyó partján lévő település.

A folyó a községet 99 kanyarral öleli körül.

 

Túristvándiról Túr néven már van adat a Váradi regrestrumban, melynek eredetijét Kalán prépost, királyi udvari jegyző készítette. Az eredeti kéziratot az 1142 évből keltezve, a pannonhalmi Szent Benedek levéltárban őrizték II. Géza király idejében.

Túristvándi számos építészeti, történeti emlékkel büszkélkedik.

Túristvándi egyik főnevezetessége a ma már országszerte ismert, sok bel-és külföldi látogatót vonzó vízimalom. Arról a malomról, melyet a Váradi Regestrum említ az 1181-i hartárjárás alkalmából, nem állapítható meg, hogy vízimalom lett volna, csak a molnár nevét, Eleus /Illés/ tudjuk. Lehetett száraz, kerengő malom, de lehetett vízimalom is. Mindenesetre fontos szerepet tölthetett be, hogy a vagyontárgyak közé felvették. A Kende levéltári anyag 1315-ből már vízimalmot említ. Ha már említette, akkor az is való, hogy nem 1315-ben építették, hanem előbb, mert bár faanyag bőven volt a Túr mindkét partján elterülő hatalmas erdőségben, mégis egy vízimalmot egy év alatt felépíteni nem lehetett.

A helyét is csak következtetéssel lehet megállapítani s ez alapon mondhatjuk, hogy ott lehetett, ahol a jelenlegi is van: a fülesdi, kömörői, turistvándi országút találkozási pontjában, 60 méterre az úttól. De erre utal az is, hogy közel volt hozzá az uradalom központja, 4-500 méterre.

Ezután 1344-ben találkozunk ismét a vízimalom megemlítésével. Kölcsi Máté I. Károly királlyal hűtlenségbe esvén, birtokait a király elvonta; Máté fia Dénes s annak öt fia I. Károly, majd I. /Nagy/ Lajos királlyal is folytatta a visszaszerzési pert, mely utoljára is azzal végződött, hogy I. Lajos király 1344 július 4-én, Péter-Pál napja után következő vasárnap, a Nyárád vize mellett kelt okiratában lemondott az ispánság területén levő Kölcsei birtokról s Dénes fiait s annak fiait és leszármazottait megerősíti a monostor kegyuras ágában és birtokaiban. Ezt azzal is kiérdemelték, hogy 1342-43 telén a király oldalán harcoltak a IV. /kun/ László által Máramarosba telepített, de hűtlenségbe esett s az országból kizavart Bogdán vajda ellen. /1./ Ez időtől fogva a vízimalom, mint jól jövedelmező vagyontárgy szerepelt.

Kölcsei Dénes halála után a Kölcsei család osztozkodásakor a vízimalom, az istvándi birtokrésszel együtt, az 5 fiú közül Miklósnak jutott. Valószínű, hogy a jelenlegi helyén, hasonló állapotban.

Istvándi 1418-ig egészen a Kölcsei nemzetségé volt, de a birtok fokozatosan apadt. Az 1481-ben még meglevő birtokaikat véglegesen eladták a Perényieknek, kiknek birtoka még azzal is szaporodott, hogy Erbewezy István királyi személyes istvándii birtokrészét elcserélték dobronyi uradalmukkal.

Kölcsei Dénes 1352-ben született János fiának életében történt, hogy a Kölcsei család, mely Anonimus szerint Ondtól, az Ete atyjától származott, két ágra szakadt, a kölcsei Kölcsei és a kölcsei Kende ágra./9/

A kölcsei Kende ág egyik leszármazottja, Kende Péter 1515-ben Istvándira birtokrész királyi adománylevelet kapott./6/

A kölcsei Kölcsei család birtoka 1481-ben véglegesen megszűnt, /6/ a kölcsei Kende családé állandóan növekedett. A 2.902 kat. Hold istvándi határ 75%-a volt birtokukban. Utolsó tulajdonosa: Dr. kölcsei Kende György volt 1945 ig. vízimalomról 1846-ban magam olvastam egy magam által találta, 1752-ből származó levelet, melyet Sárközujlakról küldött a család egyik tagja az Istvándiban élő atyjafiának, megköszönvén benne a vízimalomban őrölt „lánglisztet”. Ez azt igazolja, hogy a malom nem 1752-ből származik, mert ilyen méretű és kivitelű vízimalmot egy év alatt megépíteni nem lehet. Keletkezése ezért előbbre teendő. A vízimalom ma is megvan. Átélte az évszázadok viharait, változásait. Egész Európa egyetlen ilyen felépítésű és méretű vízimalma. A három, a vízilapátokkal együtt 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő alulcsapós vízimalom nyugati oldala a partoldalba van építve, többi része cölöpökön. 1904-ig két kővel, úgynevezett „parasztlisztet” készítettek, egy kővel pedig daráltak. 1904-ben a hátsó keréktengelyre 22-es hengerszéket cseréltek, szereltek fel.1921-ben pedig az első keréktengelyre 20/60-as sima hengert, de ezt is hamarosan 22-es hengerszékre cserélték fel. Dinamót is szereltek fel, a malom és a molnárház világítására, ami 1942-ben még működött. Mellette volt a cölöpökre épített, deszka falu malomműhely, melyben az elkopott alkatrészeket készítették s vágták az elkopott őrlő s daráló köveket. Ettől pár méterrel lefelé a bárói család részére lécekből készített, lerögzített fürdőház. A falu felőli részén pedig a Fluder kapu, az árvizek és nagy vízállás levezetésére.

Ma már csak a malom áll. A legsúlyosabb kárt a második világháború után szenvedte el. Használható vasait leszedegették s már már összedőlés fenyegette. 1958-59-ben, a Túristvándi református templom állagmegóvási ügye intézésekor tizenegy esetben személyesen hívtam fel rá az Országos Műemlék Felügyelőség figyelmét, fényképekkel igazolva állapotát s kiváló értékét. 1969 nyarán is végül Császár László O.M.F. mérnöke kérésemre velem együtt tekintette meg. 1963 és 1977-ben felújították működőképes állapotra. Tetőzetét paláról, az 1890. év előtti zsindely tetőzetre állították vissza.

A Kende féle vízimalmon kívül volt még egy másik is, az úgynevezett belső, vagy szigeti malom, mely a XVIII. században készült, bár a szájhagyomány régebbinek tartotta, mint a bárói malmot. Ez a fehérgyarmati lakos Rátz család, Margit nevű leánya, férjezett magyarádi Boross Lajosné tulajdona volt. Ennem a Rátz családnak az őse, Rátz Miklós 1544-ben kapott királyi adománya levéllel részt vett Istvándi határában. Ez a malom is három kővel működött s az 1910-es évek vége felé bontották le. Ebben közrejátszott a nagyobb tekintéllyel bíró Kende Zsigmond báró, felsőházi tag is.

1995 és 1998 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felújította, a malom szerkezete így működésre, őrlésre alkalmas ma is.

Az épületben a vízimalom történetét, működését elmesélő kiállítás is megtekinthető.

(forrás: http://turistvandi.hu/index.php/latnivalok/82-a-turistvandi-vizimalom)

 

Túristvándi Vízimalom Huns2huns Túristvándi Vízimalom Huns2huns 1Túristvándi Vízimalom Huns2huns 18 Túristvándi Vízimalom Huns2huns 17Túristvándi Vízimalom Huns2huns 14  Túristvándi Vízimalom Huns2huns 8  Túristvándi Vízimalom Huns2huns 9Túristvándi Vízimalom Huns2huns 13 Túristvándi Vízimalom Huns2huns 12 Túristvándi Vízimalom Huns2huns 6 Túristvándi Vízimalom Huns2huns 11 Túristvándi Vízimalom Huns2huns 10 Túristvándi Vízimalom Huns2huns 16Túristvándi Vízimalom Huns2huns 5Túristvándi Vízimalom Huns2huns 4

Be Sociable, Share!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *